Öt
óra előtt, szép számban gyülekeztek a látogatók, nézelődtek, fogytak a
tombolák.
 |
| Fődíj |
A
kiállítást Rakk Zsuzsa keramikus nyitotta meg, szerényen, kedvesen, és
humorral.
Kiállított
takarók színesek, mutatósak, némelyik hatalmas, és szorgalmas munkával, szép
tűzéssel, igazi mesterművek jöttek létre. A kisebb darabok is nagy
igényességgel készültek. Látványos, színes, különböző technikát bemutató
munkákban gyönyörködhettek a látogatók.
Rakk Zsuzsa kedves megnyitója itt olvasható:
"Szeretettel köszöntöm Önöket a Foltvirágok Patchwork Klub hagyományos adventi kiállításának
megnyitóján és nagy szeretettel köszöntöm magukat az alkotókat, akiknek ezeket a szívmelengetően
szép műveket köszönhetjük.
Nagy megtiszteltetés volt számomra, amikor Kővári Éva, vagy ahogy a többségünk ismeri, Kavics
felkért a kiállítás megnyitására, de kicsit zavarba is jöttem, hisz alig tudok valamit a patchwork-ről.
Bennem ez idáig ez a szó elsősorban egy meghitt, kuckózós otthon képét keltette életre, ahol a
szivárvány összes színében pompázó gyönyörű párnák és takarók közt vidáman zajlik az élet. Azután e
megnyitóra készülve megtudtam kollektív memóriánktól, a Google-tól, hogy a patchwork ennél sokkal
többet jelent, hiszen a műfaj több ezer éves múltra tekinthet vissza, és mára a képzőművészet önálló
ágává vált.
Amennyire a művekből és a Klub blogját olvasgatva sikerült megértenem, a foltvarrás egyik lényege,
hogy a textilből, amely már bejárt egy önmagában is teljes életutat, hiszen valaki megtervezte és
elkészítette, a patchwork alkotó folyamata során létrejön egy új minőség, amely jóval több, mint a
már önmagukban is teljes részek összessége. Ugyanilyen gyönyörű patchworknek látom a Foltvirágok
Klub hölgyeinek közösségét is. És ahogy műveiket sem csupán a cérna tartja össze, és nem csupán az
alkotások esztétikai értéke hat ránk, amikor kapcsolatba kerülünk velük, ugyanígy, a Foltvirág Klub
kiállításai is a kiállított tárgyak szépségén túl a titkos összetevő miatt is váltak a veszprémi advent
nélkülözhetetlen eseményévé. Nekem úgy tűnik, ez a titkos összetevő nem más, mint a szeretet és a
barátság, amelyet e hölgyek klubja sugároz.
Az Agóra termei ma tele vannak szebbnél szebb alkotásokkal. Szerencsére nem kell eldöntenem,
hogy számomra melyik a legszebb, hiszen bármelyiküket szemlélve megtudnám indokolni, hogy mért
éppen ezt találom a legszebbnek. Mégis szeretnék a figyelmükbe ajánlani két művet, mert kívülálló
csodálóként ezek a legerőteljesebb példái számomra annak, amit megértésem szerint a patchwork és
ez az alkotóközösség megtestesít. Az egyik oldalon, a falon látható egy un. kerek évfordulós alkotás.
Ez azt jelenti, hogy a hölgyek az épp kerek születésnapját ünneplő klubtag számára készítenek egy-egy blokkot, amelyet azután az ünnepelt varr össze kész művé. Hogy e születésnapi alkotások
szépségének a teljes mélységét megérthessük érdemes elolvasnunk, mit jelent ez a megajándékozott
számára. Ezért figyelmükbe ajánlom a születésnapos hölgy vallomását, amelyet kitűzött a műre, hogy
Önökkel is megossza az érzéseit.
A másik oldalon szintén egy közös művet láthatnak, a Veszprémről szóló faliképet, amelyért a
Foltvirág Patchwork Klub JUKI különdíjat is kapott.
Számomra ez a mű tapintható fizikai formát öltött, látható, szagolható bizonyítéka annak, milyen
csodákat képes létrehozni egy valódi közösség. Természetesen a színárnyalatok finom akkordjai, a
játékos formák és kreatív ötletek kincsestára is egyben ez a falikép. Ugyanakkor számomra fontos
szimbólum is.
A patchworkben a színek, formák, textúrák, minták kiemelik, felerősítik, támogatják és ellenpontozzák
egymást és ebben a kölcsönhatásban sokkal többé válnak, mint amire önmagukban képesek lettek
volna. Ugyanez történik az igazi közösségekben is. Számomra ennek élő megtestesülése ez a falikép
és maga a Foltvirág Patchwork Klub. Ezért nagyon hálás vagyok, hogy ma itt lehetek, és ezért érzem
annyira jól magam ezeknek a műveknek és alkotóiknak a társaságában.
Ezek a foltvirágok, - és remélem, nem bánják, ha én is ezzel a szóval kötöm csokorba e sokféle
formában és stílusban született alkotást – tehát, ezek a foltvirágok számomra az emberi melegség, a
szépség, a játékosság és a kiapadhatatlan alkotókedv illatát árasztják. És az odaadásét, hiszen ezt a
szépséget, amely itt körülvesz minket nem csupán a kreatív játékosság, hanem sok, sok óra meditatív,
összpontosított munkája hozta létre. Valószínűleg ez a meditatív elmélyültség a forrása annak a
bölcsességnek is, amelyet a foltvarrók 12 pontja tükröz. Olyan bölcs tanácsok vidám gyűjteménye ez,
amelyek az élet bármely területén alkalmazhatóak bármelyikünk számára.
Bár legszívesebben mind a 12 pontot felolvasnám Önöknek, de akkor túl hosszúra nyúlna ez a
megnyitó. Mégis, a tizenkettedik pontból szeretnék megosztani Önökkel egy idézetet, mert azt
hiszem, ennél szebb gondolattal nem is lehetne megnyitni ezt a kiállítást.
„Örülj a foltvarrásnak. Az élet rövid ahhoz, hogy stresszben éljük le. Örülj a színeknek, az anyagoknak,
a mintáknak, a többi foltvarró barátságának. A foltvarró munkák érzelmi ragasztók az asszonyok
között, segítenek összetartani ezt a szétesőben lévő világot.”
Kérem, fogadják nyitott szívvel e műveket, és engedjék, hogy megérintsék, elvarázsolják Önöket.
Köszönöm, hogy itt lehettem, köszönöm, hogy eljöttek. Békés adventi heteket és kellemes ünnepeket
kívánok mindannyiuknak."
Csoportunk díjazott munkája:
Szülinapos takarók:
 |
| Judit takarója |
 |
| Zsóka takarója |
 |
| Andi jubileumi takarója |
 |
| Zsóka és Andi , akik egyszerre ünnepelnek(03.09.-03.10.), egyszerre varrták meg takarójukat |
Lejegyezte:GTJ
