Az idei kiállításunk megnyitója Luca napjára esett. Mi ezen a napon nem búzát vettünk,
nem neveket gyűjtöttünk össze, kiállítást rendeztünk és vendégeket fogadtunk.
Már több ismerős hiányolta, hogy a korábbi évekhez képest egy héttel később került sor erre az eseményre.
nem neveket gyűjtöttünk össze, kiállítást rendeztünk és vendégeket fogadtunk.
Már több ismerős hiányolta, hogy a korábbi évekhez képest egy héttel később került sor erre az eseményre.
Új lehetőséget is kaptunk az AGÓRA-ban, üveg, zárható tárlókban helyezhettük el apróságainkat
táskák, neszik, babák, kosárkák, alátétek.
A falakra és a paravánokra a nagyobb és az egészen hatalmas alkotások kerültek.
táskák, neszik, babák, kosárkák, alátétek.
A falakra és a paravánokra a nagyobb és az egészen hatalmas alkotások kerültek.
Miután már minden a helyén volt, délután vártuk vendégeinket.
Szemügyre véve az összegyűlteket, több új érdeklődőt láthattunk.
A városban zajló, több adventi program miatt voltak olyanok is, akik most nem minket választottak.
Szemügyre véve az összegyűlteket, több új érdeklődőt láthattunk.
A városban zajló, több adventi program miatt voltak olyanok is, akik most nem minket választottak.
A zenész gyermekek kedves műsora megadta az alaphangulatot.
A jó kedvet fokozta Szombathy Gyula kiváló művész megnyitó beszéde, amely annyira rólunk szólt,
mintha ő is a csoport tagja lenne.
mintha ő is a csoport tagja lenne.
"Tisztel Hölgyeim és Uraim, Kedves Vendégek! Kedves Alkotók!
Sok szeretettel köszöntöm Önöket ezen a tartalmas, szép-, és szívet-lelket melengető kiállításon, mely a Veszprémi Foltvirágok munkáit hivatott bemutatni.
Amikor végignéztem a tárlókban, falakon lévő szépségeket, különös érzés fogott el.
Tudniillik, néhány évvel ezelőtt bizony igen csak zavarban lettem volna, ha méltatnom kellett volna ezeket az alkotásokat .Igen, alkotásokat, melyek az én fogalmaim szerint, ösztönösen már akkor is valahol a képzőművészet és az iparművészet határán helyezkednek el,de a foltvarrásról meglehetősen felszínes ismereteim voltak, melyek, a Színművészeti Főiskolán, a jelmeztan órákon ragadtak rám. Azt hiszem Shakespeare egy-két színdarabjának jelmezeiben, díszleteiben véltem felfedezni ezt a stílust . A pechworköt.
De talán a műfaj történeti, történelmi kialakulásának részleteit Önök, vagy az alkotók, jobban ismerik.
Jómagam, 8 éve vagyok közvetlen tanúja ennek az "alkotói" folyamatnak. A dolog úgy kezdődött,, hogy feleségem – Erzsébet - beiratkozott a patchwork klubba,és elkezdte kiselejtezni a jobb anyagból készült ingeimet, majd néhány-szerinte- divatjamúlt nyakkendőmet ,végül levágta egyik kopott farmernadrágom szárát, mondván: "ez már csak rövidnadrágnak jó"!
Később kolléganőivel különös nyelven kezdtek beszélni. Egyre több furcsa szót hallottam: jójó, kunyhóblokk, bargelló, gyors háromszög, applikáció..stb. És láss csodát, az anyagokat kispárnák, neszeszerek, és ágytakarók alakjában, formájában láttam viszont. Gyönyörűek voltak!
Lassan-lassan megtanultam, hogy milyen sok felkészülést, fantáziát, türelmet, szóval komoly munkát jelent a "foltvarrás". Hogy minden kiállítás milyen sok izgalmas, szervezett, közös munkát igényel. Munkát. Szinte egy színházi bemutatót megelőző izgalmat és munkát. Mely szerény hobbynak indul, aztán remek elfoglaltság lesz , végül szenvedéllyé válik.
Mindezt , a Foltvirágok honlapja is bizonyítja, ahol az interneten láthatják a lelkes társaságot, miként készülnek a közös programokra.
Például erre a szép kiállításra, melyet ezennel, tisztelettel megnyitok. "
Vezetőnk, Klári röviden bemutatta működésünket, beszélt a kiállított munkák történetéről, az együtt dolgozásról. A mindenki által megvarrt NOTAN technikával készült faliképekről, a két hatalmas 365 napos, és a hetente egy blokkos takarókról, a születésnapi ajándékokról, az ólomüveg technikával készült képekről, terítőkről, futókról, egyéni alkotásokról.
A kiállítás bemutatása, megtekintése után jött a tombola, amelyet már sokan nagyon vártak.
Közel 100 tombolatárgyat készítettünk.
Mint minden évben, most is voltak „nyeremény halmozók”, kétszer, háromszor is sikeresek voltak.
A kis ajándék virággal,- amelyet valamennyi kedves látogató kapott tőlünk-
talán egy kicsit sikerült kárpótolni, hogy a tombolában nem voltak szerencsések.
Közel 100 tombolatárgyat készítettünk.
Mint minden évben, most is voltak „nyeremény halmozók”, kétszer, háromszor is sikeresek voltak.
A kis ajándék virággal,- amelyet valamennyi kedves látogató kapott tőlünk-
talán egy kicsit sikerült kárpótolni, hogy a tombolában nem voltak szerencsések.
Kiállításunk 2017-ben csak egy hétig volt megtekinthető, azért aki akarta meg tudta nézni.
