A vendégvárás egy külön tudomány szokta- volt mondani az egyik barátnőm. Ilyenkor az ember előveszi a legjobb formáját, süt-főz, szépen megterít és várja a dicsérő szavakat. Azt hiszem így voltunk ezzel mi is, amikor a jó öreg, de hűséges „Dimitrov” előcsarnokát feldíszítettük az elmúlt év alkotásaival. Egy kiállítás felrakása mindig sok izgalmat hoz. Mi, hova kerüljön, hogyan lesz a legszebb, legcsalogatóbb az összkép. A december 8-a számunkra ünnep, hiszen most mutatjuk meg, h mit tanultunk, mit varrogattunk 2014-ben. Csoportunknak ez a IX. kiállítása. A törzsközönség – barátok, ismerősök, kollégák- már a megnyitó előtt jóval megérkeztek. Sok új vendégünk is volt, akik egyszerűen csak látni szeretnék volna, h miről is szól ez a mai este. A Dohmányi Zeneművészeti Szakközépiskola két növendékének kellemes zenéje csendet parancsolt az addig méhkasként nyüzsgő előcsarnokban. A muzsika hangja után Tungli Zsuzsanna, grafikus kiállítás megnyitójára is sokáig fogunk emlékezni. Rólunk szólt, a közönségnek ajánlva minket.
"Szeretettel
köszöntöm Önöket és külön szeretettel köszöntöm a Foltvirágok Patchwork Klub
tagjait IX. adventi kiállítás megnyitójuk alkalmából.
Amikor
felkérést kaptam, hogy nyissam meg a kiállítást, szinte rögtön igent mondtam és
arra gondoltam, ez egy újabb motiváció arra, hogy utánanézzek, jelenleg holt
tart a patchwork, mint technika.
Azt
valószínűsíthetően a jelenlévők is tudják, hogy a patchwork-öt hívjuk
foltmozaiknak, foltvarrásnak, folton folt technikának, de azt lehet, hogy sokan
nem tudják, hogy jelenleg már ott tart a technika, hogy a foltvarróknak külön
világszövetségük van, világtalálkozókat szerveznek, speciális anyagokkal és eszközökkel
dolgoznak, külön folyóiratuk van, galériákban és múzeumokban állítanak ki. Tulajdonképpen
a patchwork egy új művészeti ággá nőtte ki magát.
A
világ minden táján rengeteg patchwork klub alakult, így Veszprémben is, ahol az
egyik legjelentősebb csoport a Foltvirágok Patchwork Klub.
A
klub 9 éve létezik és jelenleg 23 tagja van. A csoportba nem könnyű bekerülni,
tudok olyan tagról, aki két évig várt, hogy tag lehessen és a bekerülőknek el
kell végezniük egy tanfolyamot, ahol a legszükségesebb technikai fogásokat
sajátítják el.
A
csoport tagjai között megtalálhatók a magukat lelkes amatőröknek nevezőktől
kezdve az igazi szakértő profikig mindenféle szinten alkotók. Több közös és
néhány tagnak egyéni kiállítás is volt már, külföldön is, és többféle díjat
nyertek már munkáikkal.
Amikor
elmentem meglátogatni a csoportot, az egyik legfeltűnőbb dolog az volt, hogy
láthatóan és érezhetően a Foltvirágok egy nagyon jó közösség, a tagok, amikor
kéthetente találkoznak, azon túl, hogy újabb technikákat és fogásokat tanulnak
egymástól, szinte egy baráti társaságba érkeznek, egy olyan közösségbe, ahol jó
együtt lenni.
Minden
évben nyáron közösen táboroznak, ami egy jókedvű és alkotásban aktív időszak
életükben.
A
csoport közös alkotásokat is készít és nagyon fontos számukra a jótékonykodás, egyik
legutóbbi közös alkotásukat az SOS gyermekfalu javára ajánlották fel.
A
másik dolog, ami feltűnt, hogy milyen aktívak a patchwork készítésben, milyen
sokfajta és milyen magas színvonalú munkákat készítenek.
Amiket
jelenleg is láthatunk, ha végignézünk a kiállított alkotásokon.
A
csoport tagjai oly módón alkotnak, hogy kéthetente mindig más tag bemutat egy
új technikát, amit aztán mindenki a saját stílusának és tudásának megfelelően
otthon továbbfejleszt és elkészít. Az alkotás minden esetben sok türelmet és
precizitást igényel.
Érdekes
volt, mikor elmesélték, hogy az elkészült alkotásokat, ha kiteszik egymás
mellé, sokszor nem is kell megmondani, hogy ki melyiket készítette, azt már ők
úgyis tudni fogják a munka stílusából, az összeválogatott anyagokból, a
díszítésből és kivitelezésből, hiszen mindenki más egyéniség, mindenki
valamilyen módon a belső világát jeleníti meg az elkészült munkákon.
Ami
a patchwork-öt megkülönbözteti a többi művészeti ágtól, az hogy dísztárgyak és
használati tárgyak is készülnek, tehát esztétikum és praktikum egysége
egyszerre jelenik meg. Így a kiállított munkák között láthatunk dekoratív
céllal készült faliképeket, úgy mint mindennapi használatra szánt táskákat is.
Vannak
olyan alkotások, amik egy sablont - mintát követve készültek, és vannak olyanok
melyek teljesen egyediek, csak az alkotó kreativitásának és fantáziájának
köszönthetően alakultak ki.
Az
egyéni alkotásoknak különleges megnyilvánulási formája, amikor az alkotó nem
kész anyagokkal dolgozik, hanem önmaga festi színessé az anyagot. Ez nagyon
tudatos tervezést igényel és ezek az alkotások nagyon egyediek és szépek.
Előfordul
az is, hogy nem egy új technika kapcsán, hanem egy téma megjelenítése által
készülnek az alkotások, például egyik legutóbbi téma a keleti öt őselem
megjelenítése volt.
Külön
figyelmet érdemelnek azok a munkák, melyek nagyon aprólékosan és díszesen
kidolgozottak munkák, különböző módszerrel és mintával varrottak és
díszítőelemekkel díszítettek.
Láthatunk
egyénileg készített és közösen készített alkotásokat is. A közös munkák olyan
módón készülnek, hogy mindenki megvarrja a saját részét, aztán majd a külön
részeket állítják össze egy nagy egésszé.
A
témák sokasága lelhető fel a munkák között, láthatunk mesés városokat,
tájképeket, illetve egy-egy természeti formát, például falevelet, akár
stilizált módón megjelenítve.
Az
elkészült munkákon a színpaletta összes színét fellelhetjük. Vannak munkák,
melyek meleg színekkel, azaz a sárga, vörös és árnyalatival és vannak, melyek hideg
színekkel, a kék, zöld és árnyalatival készültek. De természetesen a legtöbb
munkán ezek a színek egymás mellett lelhetőek fel, a lényeg mindig az, hogy
olyan színek kerüljenek egymás mellé, melyek kiemelik egymást és szép egységet
alkotnak.
A
patchwork munkák elkészítésének egyébként az egyik legnagyobb és legfontosabb
része a megfelelő szövetek kiválasztása, hogy azok a kelmék anyagukban,
mintájukban, színükben passzoljanak egymáshoz. Sokáig tart a folyamat, míg „két
egymásba szeretett anyaggal” indulhat a munka, a vágás, forgatás, pakolás,
varrás aztán ismét vágás, forgatás, varrás, míg el nem készül a mű.
Nagyon
jó végignézni ezeken a csodálatos alkotásokon. A Foltvirágok a művek
elkészítésében, mi pedig a művek szemlélésében leljük örömünket.
Ez
különösen fontos, most advent időszakában, ami a reményteli várakozás, a lelki
készülődés ideje. Ilyenkor kilépünk a megszokott hétköznapi rutinból, egy
kivételes időszakba érkezünk, egyfajta szakrális időbe, amikor befelé
fordulunk, többet foglalkozunk önmagunkkal és szeretteinkkel is.
Ilyenkor
sokkal nyitottabbak vagyunk a jóra, az igazra, a szépre, mint alapvető emberi
értékek befogadására.
Ebben
az időszakban így különösen fogékonyak vagyunk művészi alkotások befogadására
is, és fordítva is igaz, a művészi alkotások segítenek nekünk ezt az időszakot
még ünnepibbé és meghittebbé tenni.
Mint
jelenleg a Foltvirágok Patchwork Klub tagjainak a kiállítása.
Köszönjük
nekik, hogy megörvendeztetnek minket a gyönyörű munkáikkal.
És
egy olyan gondolattal szeretném befejezni a kiállítás megnyitását, amit a Foltvirágok
internetes blogján olvastam, miszerint az egyik csoporttag úgy fogalmazott,
hogy ő egyre inkább érzi, hogy a „foltoskodás” egy csodálatos dolog.
Kívánom,
a csoport minden tagja részére, hogy ez a „foltoskodás” továbbra is maradjon
életük része, leljék örömüket továbbra is az alkotásban.

Mindig sok izgalmat rejt
magában a tombola sorsolás. Ezt valamennyi jelenlévő, kicsi és nagy ki nem hagyná. Most is több mint 100 tárgy
talált gazdára. Voltak szerencsésebbek, akik többet (4-5 db) nyertek, de
sajnos, olyanok is, akiknek nem kedvezett sorsolás. Számukra az ajándék az
volt, h együtt voltunk és együtt ünnepeltünk. Bízzunk abban, h „Fortuna” jövőre
hozzájuk is kegyes lesz. Köszönjük ezt a kellemes estét valamennyi vendégnek és
foltostársnak.
(Kővári Éva)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése