A mai napon a csoportban már nem tanítottunk egymásnak új technikát. Kicsit elbeszélgettünk inkább egymással és megajándékoztuk társainkat. Jó érzés azt a kedves mosolyt mindig felidézni a másikról amikor felé nyújtjuk azt a pici kis apróságot.
Aztán a legutóbbi készült táskarendező és a neszeszert beszéltük újra át. Klári javaslatára nem haladtunk tovább, hogy mindenki megvarrhassa, mert nagyon tetszett mindenkinek. Jó kis ajándékok lesznek ezek Húsvétkor.
 | ||
| Neszeszerek hadrendben |
Táskarendezőink is készülnek. A benyomásairól és a varrás közbeni érzéseiről írta nekem még aznap este Kavics, azaz Éva ezeket a sorokat:
"Zsuzsa táskarendezője alaposan próbára tett, megvallom. Két
napon át, csak nézegettem, forgattam az előttem lévő kész alkotást. Aztán
segítséget kértem Évától. Így sikerült elkészítenem nem, kevés időt töltve
ennek varrásával. Nagyon meg akartam csinálni. Még két éve, Tatabányán vett,
rejtegetett anyagomat szabtam ki hozzá, amikor még nem tudtam, h ennyire
bonyolult. Többen voltunk, így ahogy
láttam. Néhány darab elkészült és még készülőben volt."
A képen a téglapiros rendező, az ő elkészült munkája.
Anna elkészült neszeszerét hozta el.
Rózsa megmutatta a tatabányai foltvarrós napon készült egységcsomagból varrt eszköztartóját.
Ettől kedvet kaptunk akik ott voltunk, de még nem fejeztük be.
Lejegyezte Gulyás Andrea
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése