Egyszer
volt, hol nem volt, egy Foltvirágnap. Nem is egy , hanem kettő!
Mit is
jelent, hogy Foltvirágnap?
Április
30-ára és május 1-ére Gulyás Andi szervezett egy továbbképzést, ami új
technikák megismerését jelentette. Helyszínünk a Veszprémi Agóra volt. Az
igéretes program miatt igen nagy volt az érdeklődés, ezért két csoport alakult.
Vendégelőadóink:
Kacsuk Éva, aki japán válltáskát tanított stencilfestéssel díszítve. Vargáné
Orbán Erika különböző tűzéseket, és ezek megfestését mutatta meg.
Érdeklődve
vártuk a stencilfestést. Előkészített anyagokat hoztunk: a táska oldalát,
bélést, pántot, zsebeknek való anyagot, zippeket, csúszócsatot, és „szögletes”
karikát. Az előkészítésre feltétlenül szükség volt, mert maga a festés igen
aprólékos és időigényes munka.
Éva nagyon
sok mintával készült: hagyományos rózsákat, modern figurákat, szecessziós
motívumokat, kelta- és indián mintákat, és még sok mást hozott.
Nekiláttunk.
Mindenki választott egy motívumot. Ezt felrajzoltuk a freezer papírra.
Összevasaltuk a két réteget, hogy minél jobban tartson, és kivágtuk. Ezután kezdődött az igazi „mulatság”.
A táska
elejének szánt anyagra elhelyeztük a
mintát, és a kiválasztott színekkel, szivaccsal „töcskölni”/nyomkodni/
kezdtünk. A töcskölni szó – nem is tudom, miért - mindenkit jókedvre derített. Képzeljetek el 20 Foltvirágot, akik
mosolyognak és töcskölnek. De voltak percek, amikor néma csen volt a teremben,
mert mindenki alkotott.
Egyébként a
töcskölést, ami egy szakkifejezés,
Évától tanultuk, aki nagyon sokat segített a színek kiválasztásánál, a
színezésnél, hiszen legalább három színt
kellett alkalmaztunk, hogy minél szebb legyen a munka.
Így is lett!
Kicsit vasaltunk, szárítottunk, szabtunk, és varrtunk. A fényképek bizonyítják
, hogy csodák születtek.
Eljött a
második nap.
Era elméleti
oktatásával kezdődött: különböző
tűzéseket rajzoltunk papírra, jobb és balkézzel. A lényeg a vonalvezetés volt.
Ha véletlenül valaki „beszorult „ - pl.
egy sarokba – Ő elmagyarázta hogyan
haladhatunk tovább.
Ezt követően
mintát választottunk, és felrajzoltuk az un.” szendvicsre”. Kezdődhetett a
tűzés. Nekem még mindig szokatlan ez a feladat, kicsit nehézkesen mozgatom az
anyagot. Tűzés után festéssel
folytattuk. Alapozással kezdtük, aztán színeztünk. Nagyon sok szín állt
rendelkezésünkre, itt is több árnyalatot alkalmazhattunk: pl. keverhettük a
színeket, tetszés- és ízlés szerint.
Többek számára ez is teljesen új technika volt.
Mit
szaporítsam a szót, mindkét nap alkotásairól a fényképek „beszélnek”
Amit még meg
kell említenem: A remek szervezést,
Gulyás Andinak köszönhetően. Köszönet az Agórának, mert két nagy, világos
termet biztosított, és így kényelmesen
dolgozhattunk.
Szombaton készült képek:
Vasárnap készült képeink:
Szombaton készült képek:
Szóval így kell töcskölni? :)))
Nem varázslat, de a kezét kellett figyelni! |
Vasárnap készült képeink:
lejegyezte:Szné Dvorák Erzsébet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése