Beszélgetős

A mai napot kettős érzés uralta. Egyrészt Klári távolléte miatt „árvának” éreztük magunkat.

Másrészt mintha sok-sok évvel ezelőtti időszak bukkant volna elő, amikor a csalogató napsugár a vakáció kezdetét jelezte.

A VMK 204-es termében most is nagy volt a zsongás. Mindenki mondott vagy akart mondani valamit. Előkerültek a kész vagy félkész alkotások. Nem maradt el a most már, szokásos táska bemutató sem. Két fontosabb foltos esemény volt az elmúlt két hétben, amelyről a résztvevők beszámoltak.

Janzsóné Marikától, mint egyik szervezőtől és résztvevőtől a „TÜZIKÉK” tihanyi hétvégéjéről kaptunk, minden fontosabb eseményre kiterjedő tájékoztatót. 

Csoportunkból többen voltak ezen, a már évről évre visszatérő, most a levendula jegyében szervezett programon. Három teremben, 54 résztvevő dolgozott. Készültek táskák, csillagok, kincses dobozok, volt festés és meglepetés. Nem maradtak el a finom sütemények és jó falatok sem. Marika még az általa késztett levendulaszörp receptjét is megosztotta velünk. Dolányi Anna kedves színfoltja volt a tábornak. Felállított, jól megvilágított kályhája elbűvölte a varrós hölgyeket. Mi is láthattunk képet erről a csodáról.  „Én még ilyen szépet nem láttam, amióta folt varrok- pedig ez nem tegnap kezdődött-„ mondta Marika .

Rózsa a győri „Ligetszépe” csoport varrós napján volt kéthéttel korábban. Ők is megcsodálhatták a „KÁLYHA”- t. A „Generációk házában” szervezett régiós találkozón kettőszázan vettek részt. Az egység csomagban található, a közös varrás mintája ismerős volt, mi is tanultuk ezt.  Sok résztvevő, kiállítások, sok árus, sok tombola összegezte Rózsa a győri napot.

A két beszámoló után terveztük a szünet előtti utolsó találkozást, tanulgattuk a papírra varrás fortélyait. Többen már el is készítették az ajándékot.

Az utolsó csoport foglalkozásunk június 8-án lesz, amikor Ágit ünnepeljük.

Lejegyegyezte. Kővári Éva

Varrós napok után

Ahogy gyülekeztünk a május 11.-i foglalkozásunkra, úgy lett mindenkinek egyre több mondanivalója a Foltvirágos varrós hétvégéről. Néhányan el is készítettük Kacsuk Évi által tanítottak alapján, a stencilfestéssel díszített, bevarrott zsebekkel bonyolított, igen mutatós táskát.

A képek bizonyítják, hogy igazán szépre sikeredtek.

Valamennyiünk véleménye az, hogy a varrós hétvége jól sikerült, szép alkotások születtek, a résztvevők jól érezték magukat.

 A szervezésért köszönet Gulyás Andinak!

Boa Zsuzsa mutatta meg Tatabányán, a varrós napon látott, körből készült táska elkészítését. Szép anyagokból összeállított táskát készített, melyet bizonyára többen elkészítünk, hiszen csak 60 vagy 70 cm átmérőjű kör, és ugyanekkora hozzávalók szükségesek hozzá.

 

 

                                                                                                        Lejegyezte: Gazdagné Jutka

Foltvirágok hétvége

Egyszer volt, hol nem volt, egy Foltvirágnap. Nem is egy , hanem kettő!

Mit is jelent, hogy Foltvirágnap?

Április 30-ára és május 1-ére Gulyás Andi szervezett egy továbbképzést, ami új technikák megismerését jelentette. Helyszínünk a Veszprémi Agóra volt. Az igéretes program miatt igen nagy volt az érdeklődés, ezért két csoport alakult.

Vendégelőadóink: Kacsuk Éva, aki japán válltáskát tanított stencilfestéssel díszítve. Vargáné Orbán Erika különböző tűzéseket, és ezek megfestését mutatta meg.

Érdeklődve vártuk a stencilfestést. Előkészített anyagokat hoztunk: a táska oldalát, bélést, pántot, zsebeknek való anyagot, zippeket, csúszócsatot, és „szögletes” karikát. Az előkészítésre feltétlenül szükség volt, mert maga a festés igen aprólékos és időigényes munka.

Éva nagyon sok mintával készült: hagyományos rózsákat, modern figurákat, szecessziós motívumokat, kelta- és indián mintákat, és még sok mást hozott.

Nekiláttunk. Mindenki választott egy motívumot. Ezt felrajzoltuk a freezer papírra. Összevasaltuk a két réteget, hogy minél jobban tartson, és kivágtuk.  Ezután kezdődött az igazi „mulatság”.

A táska elejének szánt anyagra elhelyeztük a  mintát, és a kiválasztott színekkel, szivaccsal „töcskölni”/nyomkodni/ kezdtünk. A töcskölni szó – nem is tudom, miért -  mindenkit jókedvre derített.  Képzeljetek el 20 Foltvirágot, akik mosolyognak és töcskölnek. De voltak percek, amikor néma csen volt a teremben, mert mindenki alkotott.

Egyébként a töcskölést, ami egy szakkifejezés,  Évától tanultuk, aki nagyon sokat segített a színek kiválasztásánál, a színezésnél, hiszen legalább három színt  kellett alkalmaztunk, hogy minél szebb legyen a munka.

Így is lett! Kicsit vasaltunk, szárítottunk, szabtunk, és varrtunk. A fényképek bizonyítják , hogy csodák születtek.

Eljött a második nap.

Era elméleti oktatásával kezdődött:  különböző tűzéseket rajzoltunk papírra, jobb és balkézzel. A lényeg a vonalvezetés volt. Ha véletlenül valaki „beszorult „ -  pl. egy sarokba – Ő  elmagyarázta hogyan haladhatunk tovább.  

Ezt követően mintát választottunk, és felrajzoltuk az un.” szendvicsre”. Kezdődhetett a tűzés. Nekem még mindig szokatlan ez a feladat, kicsit nehézkesen mozgatom az anyagot. Tűzés után  festéssel folytattuk. Alapozással kezdtük, aztán színeztünk. Nagyon sok szín állt rendelkezésünkre, itt is több árnyalatot alkalmazhattunk: pl. keverhettük a színeket, tetszés- és ízlés szerint.   Többek számára ez is teljesen új technika volt. 

Mit szaporítsam a szót, mindkét nap alkotásairól a fényképek „beszélnek”

Amit még meg kell említenem:  A remek szervezést, Gulyás Andinak köszönhetően. Köszönet az Agórának, mert két nagy, világos termet biztosított, és  így kényelmesen dolgozhattunk.
 Szombaton készült képek:

Szóval így kell töcskölni? :)))

Nem varázslat, de a kezét kellett figyelni!

 Vasárnap készült képeink:

lejegyezte:Szné Dvorák Erzsébet